(2012.07.29.) Odvas üregű fa az idő, melynek belsejébe mindig elrejthet valamit az ember, kincset vagy hasonlót. Aztán mikor legközelebb kibányássza a lyukból megkeseredve veszi észre, hogy valami teljesen más, önmagával immáron nem azonos tartalmat tart a markában. Voltaképp a kincs még ugyanaz, nem ott van a baj. Mi magunk változtunk …
A Budapesti Napló 12.:Egy éve bejegyzés először a árpád blog jelent meg.
